Az ember egyenlő a természettel, viszont ezt nem hajlandó elismerni. Az ember nem lehet egész a természet nélkül, de a természet egész lehet az ember nélkül. A magát kívülállóként beállító emberiség az életmódjával radikálisan beavatkozik a természetbe. Nem mint egy csúcsragadozó, mert az nem enné meg az összes táplálékállatát, hiszen akkor éhenpusztulna. Az ember szinte korlátlanul szaporodik, és egyre betegebb. Ha csak az étkezésünk válna természetessé, már helyreállna az egyensúly és – nem mellesleg – lelassulna a népesedés jelenlegi üteme. Azonban a születő gyermekek egészséges, okos felnőttekké növekednének. Az ember figyelme a növényvilág jelenlegi pusztításának minél hatékonyabb módjáról a növényvilág rehabilitációja felé fordulna. A természetet nem védeni kell, hanem harmonikusan együttélni vele.