Mindenki megnyugtatására közlöm, hogy egyetlen választás alatt sem mondtak igazat a politikusok. Egyetlen választó sem reklamált emiatt. De a veszített politikusok reklamáltak – egy ideig. Mit jelent ez? Az, amit csak néhány bölcs, de haszontalanul értelmes ember mond el. A „választás” nem is erről szól. A választásnak a legegyszerűbb oka az, hogy mindenki törődjön bele, hogy a hazugság bevett módja annak, amit a háttérben már a mindenkit „helyretett” Rendszer elkövet a „dolgok” egyre rosszabb, züllöttebb állapota érdekében. Ezalatt a nemzedékek észrevehetetlenül lejjebb süllyednek szellemben, életminőségben, reménységben. Ez is csak egy következmény, mert az ok emögött egyre nehezebben fellelhető, egészen addig, amíg maradék emberségünk is erodálódik..

Mit lehetne tenni ennek a spirálnak elkerülésére?

Először is tudomásul kéne venni, hogy ez a folyamat nem normális. Ehhez azt is meg kéne tudni, mi a normális, vagyis létezik-e olyan létrendszer (Éden) amiben hiányzik az a „vetésforgó”; alap értékek és azok megítélése átalakul, annak érdekében, hogy az elkerülhetetlennel szembe kelljen nézni. A szakrális rendszerek, nem véletlenül alkalmazzák a „természetfeletti” fogalmát arra, hogy mégis el lehessen viselni az életciklusok emberi ésszel felfoghatatlan módját. Ahelyett, hogy ezt a krízist mesterségesen idézné elő a Rendszer, azzal, hogy mindig valakiket neveznek ki akik az okokért felelősek, vagyis a tényleges okot az élet megváltoztathatatlanságában nevezné meg, a felelőst egy embernél hatalmasabb „valamire” hárítva.

A gyakorlatban a ”modern” ember eszelősen keresi a „megoldást” a legnagyobb bajokat szabadítva önmagára, és ráadásul a teremtett világ látja kárát, mert egyelőre (!) még részei vagyunk ennek. Egyetlen „találmány” sem teszi könnyebbé sem a módot, sem annak elkerülését, egészen a teljes megsemmisülésig. Ezek azok a történetek, amiket újra meg újra le kell játszani, mert képtelenek vagyunk megnyugodni abban amit mondunk, de nem értünk: csak béke van. Ami nem béke, az a pusztulás.