Zenész kategória bejegyzései

Az életem nagyobbik részét a zene töltötte ki. Egészen a nyugdíjig így is volt. Az első harmadban alsó fokon, a másik két harmadban középfokon tanítottam klasszikus gitárt. Emellett “gitárelméletet” “gitárkamarát”, és “szabadimprovizációt” is tanítottam. Bár a Liszt Ferenc Zeneművszeti Főiskola tanárképző szakán végeztem, nem tartottam magam “igazi” zenetanárnak, vagy inkább nem akartam az emberek által sztereotip módon beskatulyázott “tanár bácsi” lenni. Korábban 10 évig autodidakta beat zenész voltam, a “68-as” nemzedék tagja. Vidéki zenekarokban játszottam, általában “koppintós” számokat. Akkor is inkább a kreatív megoldásokat részesítettem előnyben. Ezeket a tapasztalatokat adom át ezen a felületen, amennyire a lehetőségek, az időm és a képességeim engedik…

A = 432 Hz A zene fejleszthető

A = 432 Hz .  A zene fejleszthető

/folyamatosan frissítve/

Érdekes, de miért? Mindenki úgy tudja, hogy a zene természete a fejlődés. Mint a mag (motívum), mikor táptalajra és elegendő vízre talál, lassan kihajt, leveleket hoz, fa lesz belőle, termést érlel, hosszabb-rövidebb ideig él, és idővel lehullatja leveleit és elszárad. A hasonlat annyiban életerős, mint az a zene, ami ebből építkezik. Mondhatjuk, hogy a zene, tiszta Folyamattudat. Tudatos folyamat. Zene nélkül semmi sem élhet. Mégis, sokan elutasítják, idegesek tőle, vagy kifejezetten transzba kerülnek, amiből nehezen tudnak kikeveredni. Mit tesz velünk a zene?

A zene fejlődése közben, ahogyan a vele találkozó ember dolgozik rajta, “stílusokat, korszakokat” hoz létre. Ez tükrözi az adott korszak ízlését, gondolkodásmódját.

Miért változnak a stílusok és korszakok?

Az emberiség a maga rendszereiben mesterséges valóságot hoz létre, és ezeket idővel megunja. De tulajdonképpen az alaprendszer –  a gondolkodásmód nem változik. Ami változik, az a kifejezésmód. Az emberi viselkedés, az igények változásai megváltoztatják az ember viszonyulásait az egyes önmaga teremtette dolgaihoz. A történelemben a zene különféle szerepeket töltött be. Legelemibb és leghitelesebb az emberiség legkorábbi történelmében volt a zene, azután mindig a képződött új tevékenységek szükségletei szerint módosult az előadásmód, mondanivaló. Sokan hiszik azt, hogy az emberiség fejlődése hozta a zene változásait is. Azonban, ha vizsgáljuk az emberi elme, erkölcs, ízlés korszakonkénti megjelenéseit, lehet az a véleményünk, hogy a folyamat inkább a visszafejlődés, visszaképeződés felé halad. Eközben a zene szerepe is követi az emberi viselkedés, szemlélet alakulásait. Ahogyan én látom, ma már a zene szinte kizárólag az üzlet segítője, vagyis olyan szerepekbe kényszerítik, ahol az előzetesen kialakított hatást fokozzák a zenével. Nem részletezem ezeket a szerepköröket, hiszen ezzel mindenki tisztában van. Van viszont a zenének egy sokkal fontosabb hatása: az emberi lélek harmóniájának kialakítása. Jelenleg az emberiség igen zavart, zaklatott állapotban van. Az emberek nagy része egészségtelenül él, depressziós, agresszív, tudatlansága az emberi faj, az emberi lélek és a test egészsége iránt soha nem volt ilyen kifejezett. Mindent a Rendszerre hagyunk. Eközben elveszítjük önmagunkat. Ehhez a hihetetlenül felgyorsult élettempó járul hozzá leghatásosabban. A zene ma már szinte csak háttér. Az előadókat sztárolják, elveszett a zene intimitása, személyessége, ami a kezdeteknél teljesen másképpen létezett. Akkoriban az élet elképzelhetetlen volt a közös zenélés, tánc nélkül. A zene megszólaltatásában minden korosztály részt vett. Ahogyan Kodály Zoltán mondta: “A zene legyen mindenkié”, ez a legkorábbi időkben a mindennapi valóság volt. Tehát a zene csak kis közösségekben gyakorolható spontán természetességgel, de mivel ma mindent a pénz irányít, vagy akadályoz meg a hiánya, így ahol ez nincs ott elvész ez a lehetőség.

A zene mindenkié?

Sokan félelmet éreznek a zene hallgatása közben, sokan ingerültek lesznek. Keresve ennek okát, a zseniális elődök rátaláltak az egyikre: a zene megszólalásának harmonikus rezgésszintjére. Ez a befűzött linkből megtudható. http://germanischeheilkunde-drhamer.com/index.php/2015-05-04-10-08-17/musik-in-germanischen/21-dr-hamer-levele-az-alabbi-temarol-a-normal-zenei-a-hang-eredetileg-432-hz-es

Az okok között a magasabb alaprezgés révén a test, a szervezet, az agy, olyan impulzusokat, zavaró összecsengéseket (interferenciákat) érzékel, amelyek izgalmat, adott esetben indulatot váltanak ki egyes, érzékenyebb egyéneknél, Ezt a politika, az ember megváltoztatásának technikája ki is használja. Mondhatjuk: visszaél a zene fiziológiai hatásaival. A háborúkra való felkészülés közben a zene segít a csoportok egy irányba való “igazításában”, a küzdőszellem fokozásában. Így történhetett, hogy a hitleri Németországban Göbbels, a propagandaminiszter a zenét használta fegyverként a harci készség fokozásához. Ekkortól alkalmazták kizárólag az emberek buzdítására, a hazafias, harci szellem fenntartására, erősítésére. A 440 Hz-re hangolt alap A hang ezt a kívánalmat képes volt teljesíteni.

De miért jobb a 432 Hz?

Amint a különféle ezzel kapcsolatos információ is fogalmaz, a Föld és az Univerzum sajátos harmóniában van. Ez nem csupán szellemi, hanem kifejezetten fizikai fogalom. Az élővilág és a bolygók egy közös “szférikus” rezgőkört alkotnak. Ebben a harmóniában a zene végre a megfelelő helyre kerül. Az idézett zeneszerzők, pl Verdi vagy ösztönösen, vagy tudatosan ezért ragaszkodott ehhez a “hangfekvéshez”. A zene így találkozik a leghívebben az emberi lélekkel. Szokatlanul inspiráló, lélekemelő, kreativitásra sarkalló hangzásvilág jön így létre. Engem is rabul ejt ez a szokatlan atmoszféra. Ehhez ajánlom most az egyik improvizációmat, amit egy orgonahangzásra beállított 432 Hz-re hangolt szintetizátorra készítettem. Egyszeri lejátszással, módosítás nélkül játszom.

Jó hangulatot, elmélyülést kívánok hozzá!

Hangulat

 

Itt van egy “kórusmű”. Az illúzióban segít a 432 Hz is.

 

Borúra derű

 

Csak a remény marad

 

Szép tiszta égbolt

 

Szabadimprovizáció

Szabad improvizáció

G 2T K Z jó 

A zene, mint az érzelem és gondolat sajátos kifejezési módja, hangok által.

Improvizáció: rögtönzés.

Szabad rögtönzés.

 

Mikor életemben először kezembe került egy hangszer, talán szájharmonika, emlékszem, ahogyan a beléfújt levegő hatására felzúgtak a kis szerkezet vékony rézlapjai, még a fejem is rezegni kezdett. Egy kicsit visszariadtam ettől. De még korábban, mikor életemben először hallottam orgonaszót, teljesen a hatása alá kerültem, és szinte félelem lett úrrá rajtam, ahogyan betöltötte az egész valómat valami hatalmas…

De még korábban, mikor édesapám elővette a hegedűjét, és fejből játszott régi dallamokat… Egészen kisgyermekként az Operaházban, Aidát néztem. Túl messze volt a színpad, sokat kellett ülni, de mégis megfogott az a különleges hangulat.

……………………….

Én csak akkor jutottam közelebb a zenéhez, mikor édesanyám egy szép intarziákkal díszített gitárt hozott haza. Azzal a sorsom megpecsételődött. Ennek kb. 52 éve…

10 évig a ’68-as nemzedék tagjaként rockzenét játszottam, de mindig a rögtönzés izgatott a legjobban. Azt gondoltam, hogy az volna a legérdekesebb, ha többen, egyszerre játszva, olyan zenei alkotást hozhatnánk létre, ami teljesen új, még sehol sem hangzott fel. Többet akartam tudni a zenéről, ezért megismerkedtem a kottával, és különféle gitárdarabokat, átiratokat tanultam. Most már tudom, hogy rém rossz volt, mert sok hibát vétettem, de nekem nagy élmény volt az is.

A főiskola után, tanítás közben is egyfolytában az foglalkoztatott, hogy milyen mélyebb titkai lehetnek a zenének? Sokat gyakoroltam, és kerestem az érdekesebb hangzásokat.

Mikor a Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskolába kerültem, pár év után megkerestem azokat a diákokat, akik szívesen vállalkoztak arra, hogy együtt keressük az új zenei megfogalmazásokat.

Ezekből próbálok néhányat bemutatni. Sajnos a felvétel minősége messze elmarad a stúdiókban felvett zenei anyagokétól, de ezek a kis minták nem annyira a technikai színvonaluk miatt érdekesek, hanem annak köszönhetően, hogy a résztvevő diákok csak felületes instrukciókat kaptak, magam pedig sohasem készültem előre témákkal, harmóniákkal egy-egy ilyen performance-ra.

 

 

Leo Brouwer Kurzus

Leo Brouwer Kurzus

Bence a Konziban