Globáldemagógia

dominok

Globáldemagógia

Már megint egy piramidális baromságot akarnak leTuskolni a torkunkon. A demagógia mindig is bevett módja volt az ostoba tömegek megvezetésének. Mondhatni: ez volt/van talán a leggyakrabban használt a politika kedvelt eszközei közül. Sok sors, sok élet ment rá arra, hogy készséggel elhittünk olyasmit, amiről ordított, hogy nem lehet igaz, egyúttal az is lerítt róla, hogy kinek/kiknek az érdekeit szolgálja. Mégis bedőltünk neki/nekik.

Azon se csodálkozhatunk már, hogy az EUfémizmus mennyire hat azok tudatára, akik ebben a kis globalista maffiában valamilyen szerepet vállalnak. Még azt is elfogadom, hogy nekik több olyan információ is a birtokukban van, amit a széles tömegek (demagógia!) nem tudhatnak (demagógia!). De inkább azt kell gondolnom, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a bizottságszindróma betegsége hat azokra, akik ott ücsörögnek naphosszat, és a büfében meg az étteremben kedélyesen elbeszélgetnek a fejünk felett. Miközben mi a mindennapokban a miatt szenvedünk (ami nem olyan nagy baj, hisz az élet szenvedés…), amit ők ott felböfögnek. Csakhogy annyit megengedhetnének nekünk, hogy gondolkozzunk. Itt van mindjárt ez a CETA. Addig, amíg egy értelmetlen betűsor az embereknek semmit sem jelent, minden egyes embert közvetlenül érint a hatása. Úgy tetszik nekem, hogy az összeesküvés összeesküvésének összeesküvése zajlik. Amiben először elmondják nekünk, hogy milyen galád és szégyenletes aknamunka folyik a hátunk megett, aztán, mintha mi sem történt volna, egy szó nélkül mégis megtörténik, amit látszatra mindenki ellenez. Hogy is van ez? Mi változott? Nos, talán az, hogy az a nevezetes Kanada, aki/ami az USA északi szomszédja, óriási ország viszonylag kevés lakóval, nem csoda, hiszen az éghajlat meglehetősen kemény, bár azért van itt egy másik globalista összeesküvés, amit felmelegedésnek szokás nevezni, és sokak szerint puszta demagógia, de ez esetben lehet, hogy tévednek, csak az égre kell nézni, hogy megbizonyosodjunk az ellenkezőjéről. Tehát itt van ez az ország, amit nehéz lenne pontosan definiálni annál is inkább, mert mostanában azt hallani…, hogy ott is nagy a jövés-menés, sőt ezt még fokozni is szeretnék. Talán csak nem azért játszik rá ez az állam a németekre, azzal, hogy az összes Európába özönlött harcost befogadja, hogy így szeretne revánsot venni Amerikán? Ki tudja miért, de az az érzésem, ez az ország mindig fél szemmel délre kacsintott, még dollárilag is… Most pedig lassanként egy újabb keleti, hm.. „államot” szeretne építeni? Az ember nem tud eléggé meglepődni ennyi ökörség láttán. Talán mindez annak következménye, hogy az EU éppen házasságot kötött Kanadával. Szabad szerelem? Nem: szabad kereskedelem. De majd meglátjuk – mondá a vak. Apropó: csak a globális vakság okozhatja, ami persze a teméntelen pénz és a hatalom miatt támad mindazokra, akik azt hiszik, mindenekfelett állnak és mindent megtehetnek, amit csak akarnak, hogy nem látják mi lesz ebből. Egyre nagyobb önbizalommal tekintek a jövőbe (demagógia!), mert úgy látom, hogy én, a kis falusi nyugdíjas képes vagyok megérteni azt, amit körülöttem is sokan figyelmen kívül hagynak, komolytalan kuvikolásnak tekintenek. Az, hogy minket, népet (demagógia!) semmibe vesznek (naná, hiszen a gyakorlatban semmik is vagyunk („s minden leszünk” – demagógia!) Azonban a globális amnézia, ami azért nem kis erőfeszítésébe került a múlt történészeinek (manipulátorainak, és fő demagógjainak) hála (?), annyira megcsömörlöttünk attól, hogy szinte 5-10 évenként át kellett értelmeznünk a múltat, ezért már nekünk mindegy, mi lesz, úgyse azt fogják nekünk mondani 10 év múlva, amiről akkor, amikor történt azt hittük az, aminek látszik, pedig az volt… Remélem, ebből is látható, hogy vakok vagyunk, vakok „voltunk mostanáig…, kárhozottak ősapáink kik szabadon éltek s haltak…” Itt vagyunk… Kell egy Petőfi, akit azután keleten egy sírból fognak kiásni 100 év múlva, és minden, ami történt rózsaszínben fog játszani, ha még a szürke háttérből valamennyire ki fog sejleni…

Miután kiadtam a mérgemet, hadd elemezzem kicsit azt, amit ez a jó fiú mondott nekünk, kb.: …” A globalizmus (demagógia!) sok(számos, rengeteg..) szegény embernek adott munkát és mentette meg az éhhaláltól őket…” Ja. Azt adott. Ha rákérdezünk: Milyen munkát, milyen ételt? Akkor a válasz: globális munkát (lásd: szalag mellett éhbérért, monoton, gondolkodást nem igénylő robotmunkát) és globális, csomagolt, ki tudja mennyire ellenőrzött, felügyelt, szavatolt egyenételt, amit Ausztráliától Kamcsatkáig mindenki megkaphat és meg is kap. Eszi, nem eszi. Ez van. Már csak azt kérdem: miért? Minden okkal történik. A monotónia a gondolkodásról való leszoktatás, meditatív gépember. De a dolgok olyannyira őrültek, hogy éppen azt segítik elő, amit el szeretnének kerülni. Ugyebár Kanada Amerika szomszédja. Az az ország, – filmélményeink szerint – ahova a „szabad ország” bűnözői szökni szoktak, meg ahol az a rengeteg indián élt, míg meg nem halt… Már csak néhány földrajzi név emlékeztet rájuk. Meg Karl May könyvei, amit én is ronggyá olvastam. Tisztelet nekik! Lehet, hogy szellemeik átkai okozzák a zavart szegény politikusok agyában, hogy nem veszik észre, mit tesznek. Ugyebár Amerika: dél felől a barna veszedelem, most meg észak felől az ősellenség, amit persze ők haragítottak magukra. Mintha az egész egy ellenösszeesküvés volna… Na, ebből lehet aztán majd jó forgatókönyvet írni?! Lehet, hogy végül az egészet Hollywood fogja megünnepelni? Ott van az összeesküvések főhadiszállása? Visszacseng, mikor az öreg cowboy a fehér házba lovagolt… Szép múlt, szép jövő… Csak megéljük!

elvis-el

A múlt.. sosem hal meg..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.