Előbbi írásom folytatásaként is érthetik ezt a dolgozatot. De az események olyan vészes gyorsasággal követik egymást, hogy nem mulaszthatom el a reagálást az elmúlt napok történéseire. Legalább is azokra és úgy, ahogyan hozzánk eljutottak. Persze az ember, aki védtelen a „nagyban” zajló játszmák rá ható következményeivel szemben, csak rémületét tudja kifejezni, mikor értesül a legrosszabbról.
Képeshegyi szindróma
2 hozzászólás