Jóléti árvaság
Sokszor találom magam szemben ezzel a jelenséggel. Fogadni mernék arra, hogy ez szinte senkinek sem tűnt fel eddig. Nehéz is megfogalmazni azt a fura helyzetet, ahogyan az egzisztenciálisan fejlett, vagy más szóval: „jól szituált” polgár elhagyatott abban a világban, mely előtt tulajdonképpen sikeres, irigyelt életet él. Ez az elhagyatottság abból az ambivalens érzésből fakad, amiben szinte bármit elérhetünk, csak éppen minden cselekedetünk lelkünk-testünk-elménk ellen való.