Jóindulat

Felmerül egy név: Montágh Imre Tragikus sorsú zseni. Más nevek tetszőleges sorrendben: Gratzer József, Karinthy Frigyes, Hamvas Béla,  stb. Szavakkal élő-dolgozó magyar emberek, (de) minden  írással, közléssel másokra hatást gyakorló személy a múltból. És persze, a nyelv. A nyelvünk ez a különleges magyar nyelv. A nyelvünkben rejlő csodákról akarok beszélni.

Hogy egy-általán megértessem magam a legkisebb értelmes egy-séget, célzottan a nyelvünk külön-legességet okozó kép-ességét, mutatom meg; a rövid, pár betűs tagokat, szó tagokat, melyekben az értelem megnyilvánul. Amitől mások (és hasonlóak is) vagyunk szomszédainktól. Bármelyik szavunkat kezdjük boncolgatni hihetetlen világ tárul elénk. Nagyon korán – szerencsémnek köszönhetően – betűk közé vetődtem. Az a világ egy sajátos átmenetet képviselt a múlt és a kialakulófélben levő – bizonytalan jövő felé. Még jelen voltak az értéket hordozó, meghatározó személyek, akiktől lehetett, és érdemes is volt tanulni. Válogatás nélkül, igyekeztem a legtisztább és legjobb elemeket egymás mellé sorolni, amelyek által kibontakozott a világ. Ezt szeretném vonzóvá tenni az ifjabb és idősebb, érdeklődők számára.

Hogy tárgyamat, a jóindulatot kellően megértessem, szükségem van erre az elemzésre. Ha megvizsgáljuk a közvélekedést, vegyes képet kapunk. Nyelvünk, ahogy a nyelvek a korszakok szellemi változásai érik; a feltörekvő fiatalokat gyorsan sújtó „internetes gondolatvilág”, úgymond „belterjes értékrend” nagy, sokszor züllesztő, értelmet bomlasztó torzításokat okozva fogalmainkon, elveszthetik eredeti szerepüket a közgondolkodásban. Érdemes tehát időnként emlékeztetni azok gyökereire, ami könnyen megtehető a szótagokra bontással.

A abszolút kört jelöl, még akkor is ha nem mindig tetszik mindenkinek az egyes dolgokkal való kapcsolata. Érdekes lehet az indulat szó/fogalom újabb játékos elemzése, melynek során sok nyelvben használt in szócska, ami ba-be jelentésű és a dúl ige néhány tájnyelven az indúlat hangzást kapja, utalhat is erre. Ebben az értelmezésben a befelé ható dúlást, beavatkozást is sejtetheti. A jóval való hatás okozást, mások lelkének „feldúlását” is érzékeltetheti. Nem is olyan távoli értelmezésben ez gyakran megesik. Ebből képződött az ismert mondás „A pokolhoz vezető út is jó szándékkal (indulattal) van kikövezve.” Ellenben ez a hangzatos mondat magát a jóindulat pozitív hajlandóságának őszintén való gyakorlását rossz megvilágításba helyezheti, holott eredeti közegében igencsak szükség volna erre.

Manapság ennek lesújtó ellentétét a rosszindulat becsmérlő fogalmát mindannyian ismerjük. Ezek a szavak minősítő jelzőként is használatosak, ha egyes embereket jellemzünk velük.

Az emberek közti szellemi forgalomban alkalmazott értelmező fogalmazás mutatja a nyelvvel való „szobrászat” művészi eszközének jelentőségét. A „könnyedebb” műfaj kiválóságai, akik nem annyira a „magas művészet” panteonjában trónolnak, mégis nagy szolgálatot tettek nyelvünknek. Rejtő Jenő, Karinthy Frigyes mellett jelenünk nagy „szófacsarója” Sándor György is sajátos színt hozott a verbális szórakoztatás nem mindig súlytalan művészeti világában. Élményszerű meghatározhatatlan stílusú Dolák-Saly Róbert, aki megjelenésével és „átváltozásaival” a clown minőségi műfajában alkot jelentőset.

Magyar nyelvünk hihetetlen változatossága, hajlékonysága alkalmas az intelligencia kifejlesztésére, megjelenítésére. A közbeszéd és közírás nem nélkülözheti a nyelvhasználat és a viselkedés magas szinten való gyakorlását. Ezúton kérem a nagyérdeműt szívlelje meg szavaimat, melyeket az őszinte jóindulat hatására fogalmaztam meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük