A miért szócska hiányzik. A többértelműség hasznos vagy káros, a gondolatébresztés szükséges vagy értelmetlen, esetleg közömbös? Miért?

Reggel – tűzgyújtás. Gondolatok; kérdések, szándékok, analógiák, bölcsességek – értelem; tanulságok, hasonlóságok. Jobb a gáz vagy fa? Lehet a fával környezetkímélőn fűteni? Ha gáz, akkor nem jó a fát gázosítva tüzelni? Alulról gyújtsunk, vagy felülről? Lehet füstmentesen tüzelni a fát?

Egy korszak után mi következik? Jó vagy rossz? A csomó, tart szívósabban, vagy a szeg? Nem ér annyit egy forint ma, mint 50 évvel ezelőtt? Ha nem, miért nem? Az igazság jobb, vagy a hazugság? A hazugság mikor igaz? A gaztett mikor évül el? A kamat mikor méltányos? A kölcsönt mindig vissza kell fizetni? A fenyőfa ég jobban vagy…? az ember?? Melyik…, vagyis melyik bűz, szag, illat? Mennyi az égéstermék, a gáz vagy hamu egyik vagy másik után? Lehet-e egzakt módon különbséget tenni köztük? Melyik súlya mekkora egységre lebontva? Milyen mértékegységekben? A rablott javak hány nemzedék múlva válnak jogos birtokká? Az embernek van-e joga bármit birtokolni? Mennyi birtok méltányos, vagy az elfogadhatónál nagyobb birtok mennyire jogos? Joga van az embernek állatokat/földeket/vizeket, embereket birtokolni? Van-e joga bárkinek kialakult rendszereket erőszakkal, pénzzel hatalmi befolyással, hamis elvekkel, csalfa ígéretekkel megváltoztatni?

Vajon mi a fontosabb, a cezúra, vagy az ismétlőjel? Ki okos; mikor lehet véglegesen véleményt mondani? A valóság hány év után vitatható? Melyik tudás illetékesebb történelemmé válni, az átélt vagy a többek által tanúsított? Mi az igazság, amit mi annak tartunk, vagy amit egy időben elfogadtak, de később letagadtak, vagy egy sokadik, ami tényleg megtörtént? Mi a történelem, és mit tanítanak? A történelem lehet politikai érv? Lehet igazságra rendszert alapítani? Azonos a szó a tettel? Lehet igazat álmodni? Van hitel? A fokozatok mennyire megengedhetők? A talán, az éppen, a félig, a majdnem vagy szinte, vagy mintha, vagy tényleg, vagy egészen; az elhallgatott, vagy megtörtént esemény vagy tett súlya dönt vagy árt jobban? Az érzések vagy a vélemények igazabbak a pofonoknál? Melyik fáj jobban? Melyik nyelven lehet jobban kifejezni a valóságot? Lehet a nemzetek/gondolkodások/hitek között megértés? Az elfogadás örök vagy utóbb felülírható? A bűn mikor és kinek nagyobb kár? Lehet jogosan büntetni? A büntetés mire jó, a bosszú enyhítésére vagy a jognak való megfelelésre? A törvény vagy a jog fontosabb? A bűnt meg lehet váltani javakkal, vagy inkább jótettekkel? Ha megváltás, akkor meg lehet változni? Van igazságtétel? Mi az igazság; van igazság, amit mindenki elfogad? A legnagyobb bűnnel meg lehet váltani a bűnösön elkövetett azonos bűnt? Igaz a római jog „szemet szemért, fogat fogért elve”? Van olyan jog, ami igaz? Igazságos lehet-e bármilyen bíróság döntése bárkire? Lehet-e bírája egyik ember a másiknak? Miért jobb az esküdtszék, mint a bírói döntés? Lehet-a döntést utólag felülbírálni? Létezhet megbánás? El lehet a sértettnek fogadni bármilyen döntést, ha az ellene elkövetett bűn maradandó, visszavonhatatlan károkat okoz neki vagy szeretteinek? Lehet-e a kárt haszonná tenni? Melyik haszon értékesebb, a tárgyi, lelki, szellemi, tanulságbeli, vagy a sorsjavító?

Van a civilizációban igazság? Az ember hasznosabb a világ számara vagy az állat? Minősítheti az utókor az embert „állatból emberré fejlődött, majd visszafejlődve állattá vált lényként” értékeiben? Vannak hasznos és haszontalan állatok, kártevők? Lehet a kártevők ellen káros szerekkel védekezni? Szükség van az állatvilágra? Mi hasznunk van a tengerek/erdők, föld, víz élővilágából? Jogunk van-e tenyészteni az állatokat? Vannak olyan jellemzői a vad állatoknak, amelyek belőlünk hiányoznak, vagy amelyeket a civilizáció miatt elvesztettünk, de ha visszakapnánk, akkor nem volna szükségünk a civilizációra többé? Tudományosan kinyilvánítható-e, hogy az ember egészségesen élhet állati származékok nélkül is? Jó lenne-e az élővilágnak, ha az ember csak a növényeket termesztené étel céljából? Túlszaporodhatnának az állatok az ember kárára? Ez az állatvilág miben lenne más, ha nem avatkoznánk be a természet működésébe? A civilizáció korszakai közül voltak, amelyek semmit sem tettek a természet ellen? A civilizált ember gyengébb, mint a vadállatok? Lehet-e azonos körülmények között az ember és állat egymás békén hagyásával? Az állatok félnek az embertől vagy prédának tekintik az embert ha fegyvertelen? Van olyan emberi viselkedés/kommunikációs forma, amit elismer az állatvilág és tisztel? Vajon az efféle kérdések értelmesek vagy ostobák és az embert megalázzák az állatvilág előtt? Vannak gonosz állatok; az ember lehet csak gonosz az állatokkal és embertársaival?

A szépség megfizethető? Igaz az állítás, hogy a tenyésztett/vad állatok azért vannak, hogy megegyük őket? Jogunk van-e, hogy bármit/bárkit megöljünk, hogy mi éljünk? Van-e olyan helyzet, amit jogosnak tekintünk, és bármit tehetünk büntetlenül, vagy formálisan megbüntethetnek érte, majd azzal egy időben felmentethetünk? Egy kivételezett helyzetben levő ember bármit tehet büntetlenül? Az elévülés jogos vagy pénzzel, jogokkal megvásárolható? Lehet ezt utóbb felülbírálni? Idő vagy helyzet különbségtevő lehet?

Végül: jog vagy kötelesség az ember számára a civilizáció? Többet ér-e a természetnél? A civilizáció jó, vagy van jobb is az ember/bolygó számára? A gondolkodás lehet érzelemmentes? A vélemény és a viselkedés esetében lehet-e jogos kritika a civilizációval szemben, vagy büntethető-e a civilizáció tagadása? A filozófia értelmes vagy káros a civilizációban? Mennyire jogos bármi vagy bárki megítélése/elítélése? Voltak-e bűnös korszakok?

Vannak még más kérdések is, vagy a kérdezés ártalmas a mai állapotok mellett? Jogos-e az erőszak kérdezés helyett? Kötelező-e válaszolni ezekre a kérdésekre?

Szép álmokat!