2024. november hónap bejegyzései

Két bolond

Két bolond

(egy pár)

A most következő téma igen kényes. Több okból: a címe miatt – mint mindig – félreérthető, meg azért is, mert mély, életbe vágó, legfőképp azért, mert egyes embereknek gusztustalan, undorító lehet. Ezért ők, ha nem bírják a belügyi témákat,… ne „merüljenek” el benne túlságosan. Nos ez aztán belügy a javából, mármint egészen az, mert bélügy…

A helyzet az (rossz kezdés), hogy én is némi felfordulással vettem először, másodszor és harmadszor.

Gondolom, ezek után mindenképpen beszélni kell róla. A felfordulás leginkább nem a beleimben, hanem a gyomromban történt.. (Ha akarom, Rejtő stílusából vettem kölcsön..)Hogy miért bolond az a kettő (én és a többi), az remélem kiderül..

Tanár úr kérem, az úgy volt..

helyett, bár szeretem Karinthyt.. Nehezen esek neki, de most már nincs kegyelem..

Az egyik legkedvesebb témaköröm az egészség. Amikor beszélek valakivel, akit már régóta ismerek, könnyebben megy a dolog.. De inkább elmondom az első ilyen tudományos-ismeretterjesztő filmélményemet a gorillák életéről.. Nem építek a köntörből falat, ez igenis már a téma, kérem tisztelettel. Most lehet megfogódzni: Egy ezüsthátú a legjobb kedvvel, legelt egy tisztáson, majd megállt, hátranyúlt, az éppen távozó székletéből kanyarintott egyet és jóízűen megette.. Persze, én azt rögtön megjegyeztem.. Azért, mert az emberszabásúakról az járja, hogy a legközelebbi rokonaink.. Ebből mélyre ható (..) tapasztalatokat szerezhettem. Rögtön az jutott eszembe, hogy így juthat hozzá a jámbor állat a B12 vitaminhoz, mivel nem jellemző, hogy állatok lennének a képzeletbeli étlapján. Mivel nem akarok hazudni, azért emlegettek bizonyos rovarokat és rágcsálókat is vele kapcsolatban, de azért a példa elég durva volt még az én ízlésemnek is.. Aztán, telt múlt az idő…, mint a mesében, és szembe jött velem valaki, aki nem gusztustalan akart lenni hanem éppen súlyosan beteg hozzátartozójának a kezeléséről beszélt, életmentő orvosi kezeléséről szólva. Ekkor rökkentem meg másodszor. Mivel három a magyar igazság, ma megkaptam a harmadik pszichiátriai sokkot.., szerencsére nem elektromosan.. Bár tulajdonképpen elektronikusan.. A televízión keresztül.. Ahogyan belenéztem egy magyar dokumentumfilmbe, ahol egy politikai-pszichológiai tárgyú emléket elemeztek az „átkos” időkből.. Amennyit néztem belőle, abból ez az eset taglózott le a legjobban.. Ha utána néznek meg is találják a filmet a talányos MMTV csatornán. Nos az imént idézett tudományos ismeretterjesztő film jelzett aktusa esett meg az utóbb idézett „bolondokháza” történetben is egy ápolttal. Ezek az esetek pedig összefüggnek és beszélni kell róluk..

Míg a gorilla és a lelkiismeretes orvos team nem ugyanazzal az ingerrel(…) tette a dolgát, bár milliónyi év evolúciós távlatából, az illető beteg minden fantáziát leköröző tettével más gondolatokat indukált az elmémben.. Számomra ez lehetett akár atavisztikus kényszer vagy olyan rém-nevelés eleme, amely a múltjában kószáló emlék csecsemőkorából.. Ki tudja, mi játszódik le egy megbomlott elmében..

Nos, ez még a maga drasztikus módján is rávilágít valami egészen furcsára: Tessék mondani: mit tudunk a huszonegyedik században az emberi egészségről? Vajon létezhet az ember esetében is ösztönös megnyilvánulás egyes hiányzó tápanyagok dolgában? Mivel tudom, hogy ez nem a legvalószínűbb magyarázata az esetnek, megemlítem, hogy ehhez hasonló „félreértések” az egészségre törekvő, vagy a túlélési ösztön által, kétségbeesett, szorult helyzetben levő szerencsétleneknél akár meg is történhettek. Tudjuk, hogy a csecsemő még nem tesz különbséget bizonyos.. dolgok között.. Mindannyian tudunk a családjainkból idézni mulatságos történeteket.. De, még Ferencsik István természetgyógyász előadásaiból emlékszem, sőt valószínűleg láttam is az eszkimók jellemzésénél hasonlókat a fóka „nagydolgából”némi bálnazsírral ízesített finomságról..

Ígérem, több példában nem szolgálok étvágyrontással..

Nos, most már ki kell lyukadnom valahogyan annál is, hogy miért az a címe az írásnak, ami.. Mielőtt rátérnék…, egy kevésbé gusztustalan példám még van: a földevők esete. Bizonyos természeti népeknél, és/vagy étkezésmegújítókról, akik szintén túlzásba vitték a kísérletezést, vagy valamilyen rítus keretében vetették rá magukat az anyaföldre.. Egyik példa sem jobb viszont annál, amit az evolúciónak erőltetett „abszolút veszélytelen, sőt még egészségesként néhol kötelező” szokásként rendszerbe állított élő(!) és elhalt állatok és részeik ember általi fogyasztása jelent…

Amikor először jutottam hozzá a témával foglalkozó információkhoz, én magam is kételkedtem, sőt hangoztattam, hogy aki nem eszik húst, pláne mindenféle állati származékot, az bolond. Sőt, azt végleg nem tartottam normálisak, aki gyümölcsön kívül bármit nyersen eszik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok húsnemű vagy fermentált étel nem kap hőkezelést. Azonban mégsem tartom akkora vívmánynak az ennivalók tűzön való sütését-főzését. Így a „tűz felfedezése” nem volt a legokosabb dolog. Egyet kivéve: a hideg korszakok túlélésével kapcsolatban.. Igaz az is, hogy az összes vadon élő állat elviseli a hideg időszakokat, az ember viszont elveszíti a harcot a hideg ellen.. Édesanyám pedig gyerekkoromban nyomatékosan felhívta a figyelmemet arra, hogy semmi „hideget” ne egyek. Ebben volt némi igazság, mivel a fagyott és ténylegesen hideg étel ártalmas a testnek. Mégis – számtalanszor elmondtam, hogy egész kis koromtól fogva viszolyogtam állatok megölésétől, ami sokáig a múltamban félreértett „vadász-halász” szerepemből adódott. Azóta is egyes természetben játszódó „realytikben” gyakorta lejátszatik, hogy az állat érzelemmentes megölése után „bocsánatot kérnek az állattól”.. Vagyis mindenkinek lelkiismeret furdalást okoz az élet elvétele. Vajon miért?

A konklúzió: végre, mielőtt végképp elpusztítanánk az összes állatot a bolygón, érdemes volna belegondolni, hogy a Homo Sapiens valóban annyira értelmes-e, mikor a leírtakat teszi..

Mondhatnám: ez hagyján (pedig nem), de amiket hagynak, sőt ajánlanak is, hogy mindenféle ocsmányságot, halálos mérgeket, és más dolgokat beletesznek az ételnek hazudott veszélyes hulladékokba, az már egyenesen emberiség elleni bűntett! De hát, amíg a túlnépesedéssel riogatnak, miközben és ráadásul a betegségeket, mint következményeket újabb mérgekkel próbálják tünetmentessé tenni, nem is leplezve, hogy minden halál jobb, mint a születés, sőt…, a többi furcsaságot, meg szinte erőltetik, reklámozzák az már nem elmebaj, annál több: sátánizmus!

Szeretném már látni, hogy legalább tiszta állásfoglalás is kijöjjön a káoszból arról, mik vagyunk és mi a legjobb életforma számunkra!

Most akkor, ki az elmebajos? Annál inkább felvetődik ez, mivel a hőkezelés nélküli friss zöldek számos betegségre gyógyhatással bírnak.

Csak annyit zárásképpen, hogy sok ismerősöm, ferdén néz rám amiatt, mert nyers zöldekkel táplálkozom.. Ez most arról szól, hogy „ne törjünk rendszert/szokást”, vagy arról, hogy ők nem akarnak olyan kirekesztettek lenni mint én vagy aki ezt teszi: vagy (igen) félnek attól, hogy mi lenne, ha igazam volna, és ők teszik magukat tönkre felelőtlenül.. Sajnálom azokat a hozzám hasonló „elvetemülteket”, mit küzdenek azért, hogy segítsenek embertáraiknak teljesen kilátástalanul. Tessék megtudni, hogy mindazt a negatívumot, amit elszenvedünk, az emberi „hagyomány” és más emberi erőfeszítés gyalázatos meggúnyolása helyett szeretetből és a bolygó megmentése érdekében tesszük!

Azért ne hazudjunk: ebben van némi önzés is.. Szeretnénk látni, hogy az összes elmebajos kigyógyul a téveszméiből, és Éden visszatér, boldogságot, békét hozva mindenkinek! Nem baj, ha önzésből, vagy irigységből, de fontosnak tartjuk helyünk fenntartását jobbá tett világunkkal együtt!

A hamu súlya

A miért szócska hiányzik. A többértelműség hasznos vagy káros, a gondolatébresztés szükséges vagy értelmetlen, esetleg közömbös? Miért?

Reggel – tűzgyújtás. Gondolatok; kérdések, szándékok, analógiák, bölcsességek – értelem; tanulságok, hasonlóságok. Jobb a gáz vagy fa? Lehet a fával környezetkímélőn fűteni? Ha gáz, akkor nem jó a fát gázosítva tüzelni? Alulról gyújtsunk, vagy felülről? Lehet füstmentesen tüzelni a fát?

Egy korszak után mi következik? Jó vagy rossz? A csomó, tart szívósabban, vagy a szeg? Nem ér annyit egy forint ma, mint 50 évvel ezelőtt? Ha nem, miért nem? Az igazság jobb, vagy a hazugság? A hazugság mikor igaz? A gaztett mikor évül el? A kamat mikor méltányos? A kölcsönt mindig vissza kell fizetni? A fenyőfa ég jobban vagy…? az ember?? Melyik…, vagyis melyik bűz, szag, illat? Mennyi az égéstermék, a gáz vagy hamu egyik vagy másik után? Lehet-e egzakt módon különbséget tenni köztük? Melyik súlya mekkora egységre lebontva? Milyen mértékegységekben? A rablott javak hány nemzedék múlva válnak jogos birtokká? Az embernek van-e joga bármit birtokolni? Mennyi birtok méltányos, vagy az elfogadhatónál nagyobb birtok mennyire jogos? Joga van az embernek állatokat/földeket/vizeket, embereket birtokolni? Van-e joga bárkinek kialakult rendszereket erőszakkal, pénzzel hatalmi befolyással, hamis elvekkel, csalfa ígéretekkel megváltoztatni?

Vajon mi a fontosabb, a cezúra, vagy az ismétlőjel? Ki okos; mikor lehet véglegesen véleményt mondani? A valóság hány év után vitatható? Melyik tudás illetékesebb történelemmé válni, az átélt vagy a többek által tanúsított? Mi az igazság, amit mi annak tartunk, vagy amit egy időben elfogadtak, de később letagadtak, vagy egy sokadik, ami tényleg megtörtént? Mi a történelem, és mit tanítanak? A történelem lehet politikai érv? Lehet igazságra rendszert alapítani? Azonos a szó a tettel? Lehet igazat álmodni? Van hitel? A fokozatok mennyire megengedhetők? A talán, az éppen, a félig, a majdnem vagy szinte, vagy mintha, vagy tényleg, vagy egészen; az elhallgatott, vagy megtörtént esemény vagy tett súlya dönt vagy árt jobban? Az érzések vagy a vélemények igazabbak a pofonoknál? Melyik fáj jobban? Melyik nyelven lehet jobban kifejezni a valóságot? Lehet a nemzetek/gondolkodások/hitek között megértés? Az elfogadás örök vagy utóbb felülírható? A bűn mikor és kinek nagyobb kár? Lehet jogosan büntetni? A büntetés mire jó, a bosszú enyhítésére vagy a jognak való megfelelésre? A törvény vagy a jog fontosabb? A bűnt meg lehet váltani javakkal, vagy inkább jótettekkel? Ha megváltás, akkor meg lehet változni? Van igazságtétel? Mi az igazság; van igazság, amit mindenki elfogad? A legnagyobb bűnnel meg lehet váltani a bűnösön elkövetett azonos bűnt? Igaz a római jog „szemet szemért, fogat fogért elve”? Van olyan jog, ami igaz? Igazságos lehet-e bármilyen bíróság döntése bárkire? Lehet-e bírája egyik ember a másiknak? Miért jobb az esküdtszék, mint a bírói döntés? Lehet-a döntést utólag felülbírálni? Létezhet megbánás? El lehet a sértettnek fogadni bármilyen döntést, ha az ellene elkövetett bűn maradandó, visszavonhatatlan károkat okoz neki vagy szeretteinek? Lehet-e a kárt haszonná tenni? Melyik haszon értékesebb, a tárgyi, lelki, szellemi, tanulságbeli, vagy a sorsjavító?

Van a civilizációban igazság? Az ember hasznosabb a világ számara vagy az állat? Minősítheti az utókor az embert „állatból emberré fejlődött, majd visszafejlődve állattá vált lényként” értékeiben? Vannak hasznos és haszontalan állatok, kártevők? Lehet a kártevők ellen káros szerekkel védekezni? Szükség van az állatvilágra? Mi hasznunk van a tengerek/erdők, föld, víz élővilágából? Jogunk van-e tenyészteni az állatokat? Vannak olyan jellemzői a vad állatoknak, amelyek belőlünk hiányoznak, vagy amelyeket a civilizáció miatt elvesztettünk, de ha visszakapnánk, akkor nem volna szükségünk a civilizációra többé? Tudományosan kinyilvánítható-e, hogy az ember egészségesen élhet állati származékok nélkül is? Jó lenne-e az élővilágnak, ha az ember csak a növényeket termesztené étel céljából? Túlszaporodhatnának az állatok az ember kárára? Ez az állatvilág miben lenne más, ha nem avatkoznánk be a természet működésébe? A civilizáció korszakai közül voltak, amelyek semmit sem tettek a természet ellen? A civilizált ember gyengébb, mint a vadállatok? Lehet-e azonos körülmények között az ember és állat egymás békén hagyásával? Az állatok félnek az embertől vagy prédának tekintik az embert ha fegyvertelen? Van olyan emberi viselkedés/kommunikációs forma, amit elismer az állatvilág és tisztel? Vajon az efféle kérdések értelmesek vagy ostobák és az embert megalázzák az állatvilág előtt? Vannak gonosz állatok; az ember lehet csak gonosz az állatokkal és embertársaival?

A szépség megfizethető? Igaz az állítás, hogy a tenyésztett/vad állatok azért vannak, hogy megegyük őket? Jogunk van-e, hogy bármit/bárkit megöljünk, hogy mi éljünk? Van-e olyan helyzet, amit jogosnak tekintünk, és bármit tehetünk büntetlenül, vagy formálisan megbüntethetnek érte, majd azzal egy időben felmentethetünk? Egy kivételezett helyzetben levő ember bármit tehet büntetlenül? Az elévülés jogos vagy pénzzel, jogokkal megvásárolható? Lehet ezt utóbb felülbírálni? Idő vagy helyzet különbségtevő lehet?

Végül: jog vagy kötelesség az ember számára a civilizáció? Többet ér-e a természetnél? A civilizáció jó, vagy van jobb is az ember/bolygó számára? A gondolkodás lehet érzelemmentes? A vélemény és a viselkedés esetében lehet-e jogos kritika a civilizációval szemben, vagy büntethető-e a civilizáció tagadása? A filozófia értelmes vagy káros a civilizációban? Mennyire jogos bármi vagy bárki megítélése/elítélése? Voltak-e bűnös korszakok?

Vannak még más kérdések is, vagy a kérdezés ártalmas a mai állapotok mellett? Jogos-e az erőszak kérdezés helyett? Kötelező-e válaszolni ezekre a kérdésekre?

Szép álmokat!